Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

 

 

Egyik olaszóra sodrán,

Ím a kérdés felmerült:

Hogy milyen nyelv ez a Magyar,

Európába hogy került?

 

Elmeséltem, ahogy tudtam,

Mire képes a Magyar.

Elmondtam, hogy sok, sok rag van,

S hogy némelyik mit takar,

 

És a szókincsben MI rejlik,

A rengeteg árnyalat,

Példaként vegyük csak ITT:

Ember, állat hogy halad?

 

Elmondtam, hogy mikor járunk,

Mikor mondom, hogy megyek.

Részeg, hogy dülöngél nálunk,

S milyen, ha csak lépdelek.

 

Miért mondom, hogy botorkál

Gyalogol, vagy kódorog,

S a sétáló szerelmes pár,

Miért éppen andalog?

 

A vaddisznó, hogy ha rohan,

Nem üget, de csörtet - és

Bár alakra majdnem olyan

Miért más a törtetés?

 

Mondtam volna még azt is hát,

Aki fut miért nem lohol?

Miért nem vág, ki mezőn átvág,

De tán vágtat valahol.

 

Aki tipeg, miért nem libeg,

S ez épp úgy nem lebegés, --

Minthogy nem csak sánta biceg,

S hebegés nem rebegés!

 

Mit tesz a ló, ha poroszkál,

Vagy pedig, ha vágtázik?

És a kuvasz, ha somfordál,

Avagy akár bóklászik.

 

Lábát szedi, aki kitér,

A riadt őz elszökell.

 

Nem ront be AZ, aki betér . . 

Más nyelven, hogy mondjam el?

 

Jó lett volna szemléltetni,

Botladozó, mint halad,

Avagy milyen őgyelegni?

 

Egy szó - egy kép - egy zamat!

 

Aki "slattyog", miért nem "lófrál"?

Száguldó hová szalad?

Ki  vánszorog, miért nem kószál?

S aki kullog, hol marad?

 

Bandukoló miért nem baktat?

És ha motyog, mit kotyog,

Aki koslat, avagy kaptat,

Avagy császkál és totyog?

 

Nem csak árnyék, aki suhan,

 

 

S nem csak a jármű robog,

Nem csak AZ áradat rohan,

S nem csak a kocsi kocog.

 

Aki cselleng, nem csatangol,

Ki "beslisszol",  elinal,

Nem "battyog" AZ, ki bitangol,

Ha mégis: a mese csal!

 

Hogy a kutya lopakodik,

Sompolyog, majd meglapul,

S ha ráförmedsz, elkotródik.

Hogy mondjam ezt olaszul?

 

Másik, erre settenkedik,

Sündörög, majd elterül.

Ráripakodsz, elódalog,

Hogy mondjam ezt németül?

 

Egy csavargó ITT kóborol,

Lézeng, ődöng, csavarog,

Lődörög, majd elvándorol,

S többé már nem zavarog.

 

Ám egy másik ITT tekereg,

-- Elárulja kósza nesz -

Itt  kóvályog, ITT  ténfereg. . .

Franciául, hogy van ez?

 

S hogy a tömeg miért  özönlik,

Mikor  tódul,  vagy  vonul,

Vagy  hömpölyög, s mégsem ömlik,

Hogy mondjam ezt angolul?

 

Aki surran, miért nem oson,

Vagy miért nem lépeget?

Mindezt csak magyarul tudom,

S tán csak magyarul lehet...!

 

 

A Magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak

Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik

Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét

"óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy AZ azóta eltelt majd' 400

évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban MI, magyarok a

Mai napig megértjük pl. AZ Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált

hangzását.

De hogy NE csak AZ én elfogultságom szóljon:

... Mit mondanak a külföldiek a Magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben AZ első német tudományos

Nyelvtan megalkotója is: "a Magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése

felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a Magyar nyelv szerkezete,

Mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden

szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (AZ amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal

bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig

tanulmányoztam a Magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a Magyar lett

Volna AZ anyanyelvem, AZ életművem sokkal értékesebb lehetett volna.

Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven

sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, AZ érzelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A Magyar nyelv ősisége Magyarországon

/.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte AZ újkőkor

kezdetét /.../ AZ összes helyben maradó nyelv közül a Magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv

struktúrájáról, AZ a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika

csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új

jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."

(Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)

Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik

lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az

ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét,

mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.

 

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre

is figyeljünk: Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két

intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az

űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar

anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.

 

És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.)

Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére

hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam,

de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is

lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön

még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.