Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ünnepe december 6. Szent Miklós püspök emléknapja. A keleti egyház legjelentősebb szentje, a görög katolikusoknál ma is kötelező ünnep.


Szent Miklós püspök Patara városában született, amely a mai Törökország területén található. Már fiatal korában csodák estek meg vele: csecsemőként fürösztés közben megállt a saját lábán, szerdán és pénteken pedig csak egyszer szopott. Fiatal korában egyre csak azt a lehetőséget kereste, hogyan tudná Isten dicsőségét szolgálni. Később pedig isteni jelre Müra püspökévé választották.

 

 

Kép

 

Miklósnak egyszer tudomására jutott, hogy a városban él egy család: apa, és három eladósorban levő lánya. Olyan szegények voltak, hogy a leányok nem tudtak férjhez menni, mivel hozománnyal nem rendelkeztek, a nélkül pedig akkoriban elképzelhetetlen volt a házasság. Miklós az éj leple alatt felmászott a leányok házánál álló fára, és titokban bedobott az ablakon három zacskó aranyat. Innen ered az a ma is élő hagyomány, hogy gyermekek a mai napig kiteszik az ablakokba kitisztított cipőiket, s várják a jóságos Mikulás bácsit, aki piros ruhába öltözve, fején püspöksüveggel, hátán puttonnyal járja az országot-világot, megajándékozza a "jó gyermekeket".

 

Kép

 




A püspök azonban még számos csodatettéről is híres. Történt egyszer, hogy éhinség idején kiment a város kikötőjébe, ahol búzarakománnyal teli hajókat vártak. A megérkező hajósokat arra kérte, adjanak néhány zsák búzát a szegényeknek, azok azonban tartottak a királyi helytartó bosszújától, mivel a búza ki volt számolva. Végül mégis engedtek Miklós kérésének, és az éhezőknek szétosztották a rakomány egy részét, amikor azonban az elszámolásra került sor, egyetlenegy zsák sem hiányzott.

 

 

Kép



Miklós számos foglalkozásnak, így a molnároknak, a kenyérsütőknek, valamint a szegényeknek, a diákoknak és a családoknak is a védőszentje.


Miklós a gyermekek barátja, meg is ajándékozza őket. Amikor a múltszázad fordulóján a Mikulás még világos nappal járta a falut, a szigorú botos Mikulás előcsalta a kuckóba bújt gyereket, kifaggatta, tud e imádkozni. Járt a vessző, ha bebizonyosodott, hogy nem tud, még az anyja is kikapott.

Szent Miklós püspök névünnepét szerte Európában megünneplik, különféle szokások keretében.
- Ijesztő, mérges öregember, ,,krampusz" kíséretében.
- Feldíszített kocsin utazó, ajándékot osztogató öregember.
- Szánon tovaröppenő, jóságos öreg.
- Püspöki köpenyben érkező, karján kosarat, vagy hátán puttonyt vivő jóságos öreg.

 

 

Kép

 

Az 1930-as években, az Ipoly menti falvakban beszéltek arról, hogy már régebben is tettek a gyerekek ablakba helyezett csizmáiba, cipőibe krumplit vagy cukorkát. Később jelmezes Mikulás kereste fel azokat a házakat, ahol kisgyerekek laktak. Egy faluban többen is jártak, de csak a közelebbi rokonokhoz, ismerősökhöz. Kosarukba, puttonyukba a szülők, nagyszülők, keresztszülők tették az ajándékaikat. A Mikulás szavaltattta, énekeltetette, kikérdezte a gyerekeket. Ha szükséges volt, ,,virgácsot" is adott, amit a szülők jól látható helyre tettek, hogy alkalomadtán figyelmeztessék a Mikulásnak tett ígéretükre. A Mikulást néhol ördög vagy krampusz is kísérte.
A csokoládéipar révén jellegzetes mintája alakult ki a Mikulás-alakoskodóknak. Szokássá vált, hogy nemcsak az iskolákban, óvodákban, hanem a szülők munkahelyein is ünnepségeket rendeznek ezen a napon. Egy mai városi gyerek az említett helyeken kívül az áruházakban, üzletekben reklámcéllal felöltöztetett Mikulásokkal is találkozhat. Az ajándékozás - akárcsak más ünnepeken - ma már nemcsak édességekre szorítkozik.

 

 

Kép

 

Az időjárással kapcsolatban úgy tartják, hogy ilyenkor már jön a havazás: ,,Miklós megrázta a szakállát" de azt is tartják, hogy a Miklós-napi időjárás mutatja meg a karácsonyit.