Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


  

Advent angyalai

 

 

Advent keresztény ünnep: Jézus születésére, a megváltó eljövetelére való várakozást jelenti. A négy hetes "szent idő" a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Ebben segít nekünk a négy adventi angyal, akik vasárnapokon látogatnak meg minket.

 

Ez az időszak a lelki befelé fordulás ideje kell, hogy legyen azoknak is, akik nem járnak templomba. Krisztus azt tanította, hogy Isten bennünk lakik, és a szeretet mindennél fontosabb. Nem kell a hétköznapi értelemben vett vallásosság ahhoz, hogy most egy kicsit türelmesebbek, kedvesebbek, odafigyelőbbek legyünk környezetünkhöz. Legalább most tegyünk egy próbát!

 

Az első vasárnap angyala

Kék köpenyben érkezik

Négy héttel karácsony előtt jelenik meg az első adventi angyal. Egy angyal, kék köpönyegbe öltözve, leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallhatják a hangját. Így szól hozzánk: „Figyeljetek! Isten nagy örömöt készít nektek. Isten fia eljön a Földre, hogy új erőt adjon az embereknek, hogy fényt és szeretetet hozzon minden ember szívébe. Készüljetek a fogadására". Advent első vasárnapján szólal meg először a kék köpenybe öltözött angyal, és keresni kezdi azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.

 

A második vasárnap angyala

Piros palástban jelenik meg

A második vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyből, kezében egy aranyserleggel. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Fényesen csillog ez a serleg, a nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal végigmegy a világ összes házán, és valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt teszi majd bele a serlegébe, és viszi vissza a mennybe. Majd ebből a szeretetből, mind azok, akik a mennyben élnek, az angyalok, és akik meghaltak, fényt készítenek a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.

 

 

A harmadik vasárnap angyala

Fehéren ragyogó

Advent harmadik vasárnapján egy fehéren ragyogó angyal jön le a Földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakozik a szívében, és megérinti a fénysugarával. Azután ez a fény ragyogni kezd az emberek szemében, és elér a kezükhöz, lábukhoz, egész testükhöz. Így, még aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, és hasonlítani kezd az angyalokhoz, feltéve, hogy tiszta szeretet lakozik a szívében. Ezt a fényt azonban nem láthatja minden ember. Csak az angyalok látják, és azok, akiknek szintén ott van a szemében ez a fény. Csak ha ott van a szemünkben ez a fény, akkor mehetünk el a karácsonyi gyermekhez, a megváltóhoz és láthatjuk meg őt.

 

A negyedik vasárnap angyala

Lila lepelben lép elénk

A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, halványlila lepelbe öltözött angyal jelenik meg az égbolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, azt pengeti, és közben szépen énekel hozzá. De ahhoz, hogy meghallhassuk, szívünk tiszta kell, hogy legyen, és jól kell figyelnünk. A Béke nagyszerű dalát énekli, mely a karácsonyi gyermekről és Isten birodalmáról szól, mely eljő majd a Földön. Sok kis angyal kíséri a nagy angyalt, együtt énekelnek és örvendeznek a mennyben. Daluktól valamennyi mag, mely a földben szunnyad, felébred, és maga a Föld is figyel.

 cikk: Herceg Petra

 

Kép

 

Készítsünk adventi koszorút saját magunk.

 

 

 

Az advent kezdete az egyházi év kezdetével esik egybe. Régebben a karácsonyt megelőző négy hétben az emberek böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére mentek. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent szó latin eredetű, jelentése eljövetel.

Kép

 

  

Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik.

 

Kép

 

  

A december 25-e előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja. Az azelőtti advent harmadik vasárnapja és így tovább. 2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis „szenteste” (ebből következik, hogy advent első vasárnapja nem lehet később, mint december 3.).

 

Kép

 

Az adventi ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza. A keresztény hagyományoknak megfelelően advent négy hetében Jézus születésének eljövetére várakozunk. Tágabb értelemben ez a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje. Advent időszakában ráhangolódunk az ünnepekre, ezt jelzi hetente a gyertyagyújtás is. Korábban 24 gyertyával díszítették a koszorút, mára ez lecsökkent négyre.

A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

 

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak:

  • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást ( hit );
  • zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás ( remény );
  • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez ( szeretet );
  • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút  ( öröm – rózsaszín gyertya ).

     

     

    Kép

 

Advent idején persze nemcsak az adventi koszorú gyertyájának a gyújtásával várjuk a karácsonyt, hanem a gyerekeknek adventi naptárat készítünk, vagy veszünk. Az adventi naptár minden napra tartogat valami apróságot a gyerekek számára. Az adventi koszorú pedig minden lakásban elengedhetetlen karácsonyi dísz. Az adventi koszorú készítésének divatba jövetele a 19. századra nyúlik vissza, azonban hazánkban a készítése az elmúlt tizenöt évre nyúlik vissza.

 

Kép

 

  

Adventi koszorút egyébként már a pogány korban is készítettek, ekkor ugyanis örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. A fagyöngy a kelták szent növénye volt, akik a fagyöngyöt, magyalt ajtóikra akasztották.

 

Kép

 

 

Ma ezt felváltotta a fenyőgallyakból, illetve szalmából készített koszorúk négy gyertyával, melyek az advent négy hetét jelzik.  Minden héten egy-egy új gyertyát gyújtanak meg. Persze az ajtóra is teszünk továbbra is koszorút, az a vendégek szíves várását jelképezi.

 

 

Kép

 

Angyalok és a vallások

 

Nincsen egyetlen helyes módja az angyalokban való hitnek, hiszen sok angyali legenda törzsi hiedelmekből, fejlődéstörténeti emlékekből, és spirituális visszaemlékezésekből származik. Az angyalok minden korban velünk voltak.

Mindig velünk tartottak

Az angyalok aranykora Európában a késő középkorra esett, de a XIV. században véget ért, amikor a fekete halál, a pestis végigsöpört a szárazföldön, széthintve mérgét az emberek és angyalok között egyaránt. Ezután következett az inkvizíció. Eltérően a legtöbb szeszélytől, az angyaloknak sikerült képben maradniuk az emberiség viharos történelme közepette, előtérben, vagy háttérben, nem számított nekik. Lépést tartottak az időszerű öltözködési hóbortokkal, elfogadták az új képzőművészeti irányzatokat, és jelenlétüket tudomásukra hozták mind az egyházi közösségeknek, mind a tudományos köröknek. Képeik kastélyok, templomok, szentélyek, családi otthonok és a magasabb tudományok csarnokainak falát díszítették. A fehér kecskebőrtől kezdve az égi selyemig bármit magukra öltöttek, és velünk tartottak.

 

 

A keleti vallások

A keleti vallások (a hinduizmus, a dzsainizmus és a buddhizmus) követőinek az angyalokban való hite kevésbé nyilvánvaló. Ők az elhunyt szeretteiktől kapott üzenetekben, a meditációkban, a magasabb énen keresztül kapott értékes információkban, újratestesült bölcsekben és más szellemekben bíznak. Az angyali seregek erejét ugyan belefoglalták hiedelemrendszereikbe, de gyakran mellőzve magukat az angyali lényeket. Ők segítőkész szellemeknek hívják őket. Hisznek bennük, és végül is ez számít. Nem fontos, miként foglalkoznak a gondolattal, fő az, hogy használják a hitet.

 

A nyugati vallások

A nyugati elme számára a megfoghatatlant, konkréttá kell tenni ahhoz, hogy fel tudja fogni. A nyugati vallások nem tudnak megállapodni abban, hogy az angyalok kicsodák, vagy micsodák, sem abban, hogy mekkora hatással vannak az emberek életére. Még azt sem tudják eldönteni, miként foglalják bele rendszerükbe az angyalokat. A vallások felépítménye látszólag a vitákon és érveken alapul. Például konzervatív katolikusok egy bukott angyal mellett érvelnek, míg más katolikusok úgy érzik, minden ember felelős a saját tetteiért. Egy mitikus bukott angyal hibáztatása nem ad választ minden problémánkra. Luther Márton a protestáns vallás alapítója kétkedett az angyali seregekben, viszont Aquinói Szent Tamás, Albertus Magnus tanítványa szoros kapcsolatban állt velük. Megírta a Summa Theologicat, amely az angyalok létezésének részletes leírását adja. Sokan angyali orvosnak tartották. A Mormon vallás alapítója, Joseph Smith pedig 1930-ban álmában kapott üzenetet az angyaloktól, akik elvezették egy helyre, ahol aranylemezekre vésett próféciákat talált. Miután lefordította a Mormon könyvét, a lemezeket visszaadta az angyaloknak és azokat többé senki nem látta.

 

 

Egyetemes energiák

Ha egy kicsit a dolgok mélyére ásunk, akkor kiderül, hogy az angyalok az egyetemes energiák archetípusai. Olyan gondolatok, amelyek időben megelőzik a vallásokat és törzsi kultúráinkból, fejlődéstörténeti emlékeinkből és spirituális visszaemlékezésekből származnak. Nem azért léteznek, hogy egy bizonyos rendszert szolgáljanak, hanem, hogy segítsék az embereket és a bolygó más lakóit. Az angyalok létezése nem függ vallási rendszereinktől, inkább olyan rejtélyt jelentenek, amelyet a vallási rendszerek minden korban próbáltak megfejteni.